Boldogságóra Program

A nevelési évünk első hónapjának boldogságóráit a Nyuszi csoportban is a hála gyakorlásának szenteltük. Tevékenységeink azonban azt mondhatom messze túlmutattak a szervezett kereteken, mivel igazán sokszínű és sokrétű programokon keresztül kerültünk még közelebb az említett boldogságfokozó technikához.
Kiemelt figyelmet fordítottunk a hónap jeles napjainak, melyek közül több is szerves részét képezi és képezte az óvodai hagyományoknak. A hála világnapjáról idén is együttesen emlékeztünk meg, majd részt vettünk az Európai autómentes nap helyi rendezvényén, mellyel a globális jólét, a Földünk védelmében tett szemléletformálás „csíráit ültettük el” gyermekeinkben. A Magyar Népmese napját is sikerült a boldogságórák pozitív pedagógiai szemléletével párhuzamba vonnunk. Újdonságként szerepelt a jó gyakorlatok sorában a Szív világnapjáról való megemlékezés, melynek során a nyuszi csoportos gyermekekkel szív alakú sütivel és egy hatalmas öleléssel mondtunk köszönetet az óvoda tisztaságáért, rendezettségért, biztonságáért a „gondnok bácsiknak”.
Mindezen jeles napok egyfajta keretet is adtak a hála tematikájának csoporton belüli feldolgozásához, a mindennapi fejlesztő kezdeményezések és a boldogságórák céljainak összehangolásához. A témát (hála gyakorlása) A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című magyar népmese segítségével tettem kézzel foghatóbbá a gyermekek számára. A tevékenységet a csoportunk többsége által jól ismert és szeretett mondóka (Jó reggelt, jó reggelt elindult a nap! Kíváncsian várom, hogy mit is tartogat? Szomorúság? Vidámság? Mind hozzám tartozik! Ha mérges lennék, ölelj meg gyorsan és mindjárt elmúlik!) eljátszásával indítottam, majd közösen meghallgattuk Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át engem című dalának egy részletét, mely a tevékenységre való ráhangolódást szolgálta. Ezután fakanál bábokkal kísért szemléltetés segítségével mutattam be a gyerekeknek a már említett magyar népmesét. A gyerekek egy-egy szereplő bőrébe bújva a bábok segítségével fogalmazhatták meg gondolataikat, hogy az adott hős mikor miért lehetett hálás. Teret biztosítottam a saját ötletek, elképzelések megfogalmazásának, melyet aztán papírra is vetettünk, a csoport „szóló szőlője” nyomán, ami a mi kis saját hálaszőlőnkké vált. Ezt követően az elkészült szőlőszemeket elhelyeztük az óvodai hálafalon. A tevékenységet rajzolás, festés, mintázás, kézi munka kezdeményezéssel zártuk, melyben szintén a szőlőé volt a főszerep. Az elkövetkező napokban az adott mesét drámajáték formájában is feldolgoztuk, melyet az óvoda többi csoportja számára mutattunk be a Magyar Népmese Napjának alkalmából.
Azt mondhatom igazán mozgalmas, aktív hónapot tudhatunk magunk mögött, melyben minden közreműködő sok-sok pozitív élménnyel gazdagodott. Hálás vagyok azért, hogy ilyen összetartó, innovatív, együttműködő közösségben dolgozhatom.

Képek