Boldogságóra Program

A foglalkozást beszélgetéssel kezdtük. (Mindent meg lehet bocsátani? A megbocsátás inkább annak jó, aki megbocsát, nem annak, akinek megbocsátanak? A megbocsátás azt jelenti, hogy örökre elfelejtjük a minket ért sérelmet?)
Utána megnéztük ezt a rövid kisfilmet (https://www.youtube.com/watch?v=ZXPTHorpJgQ). Párban kellett kitalálniuk hogy kik a szereplők és mi lehetett a szituáció. Utána el is játszották a párbeszédeket.
Megint beszélgetés következett. ( Meséljetek olyan történeteket, amikor őszintén bocsánatot kértetek valakitől, vagy tőletek kért valaki őszintén bocsánatot. Milyen az őszinte bocsánatkérés? Milyen rossz hatása van a szervezetünkre, ha gyűjtögetjük a haragot? )
Lufifújással folyattuk. Belefújtuk a lufikba a sérelmeinket, haragunkat, feszültségünket, majd kidurrantottuk, vagy elengedtük a lufikat. Meglepő volt látni, hogy mennyire tetszett a gyerekeknek ez a játék. Volt aki meg is fogalmazta, hogy „ki kell fújnom magamból az egészet”.
Ez után Tátikát hajtogattunk. Segítségül kivetítettem a folyamatot. (https://www.youtube.com/watch?v=T3wdFNiE4xQ)
A tátikák belsejébe olyan tanácsokat írtunk, ami a megbocsátáshoz kapcsolódik. A foglalkozás végén ki is próbáltuk a játékot.
A zárókörben azt beszéltük meg, ki milyen jótanácsot kapott, melyik tetszett neki legjobban.

Képek