Boldogságóra Program

A hatodik téma a megküzdési stratégiák volt a boldogságóra keretében. Cél, feladatrendszer: A gyermekek nézzenek szembe- felnőtt segítségével – a nehézségekkel, kudarcokkal, konfliktusokkal, problémákkal. Hatékony módszerek tanítása a stressz, és indulat kezelésre! Kiemelt fejlesztési terület: : stressz, konfliktus- indulat kezelés, kudarctűrő képesség fejlesztése, együttműködési, alkalmazkodó képesség fejlesztése.
A kezdő relaxáció után a B.B: Ellazulni Jajj de jó zenét hallgattuk meg. Következett az életkoruknak megfelelő komplett akadálypálya, ahol különböző nehézségű feladatokat kellett végrehajtani, amit a gonosz boszorkány állított fel! A nehezebb feladatoknál segítséget nyújtottunk. Minden gyermek akkor mehetett tovább, ha egyedül leküzdötte a számára félelmetes akadályt. A többiek hangos szóval biztatták! „Ne add fel! Meg tudod csinálni!” Volt utána irányok gyakorlása (ez sem ment könnyen, küzdöttek rendesen), közös ének, közös versmondás, kézműves tevékenységek. A leukémiával küzdő gyermekek nap mint nap hatalmas harcokat vívnak. A betegek világnapján -február 11- (E világnap célja: „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, illetve segítse elő a szenvedés megértését.) a „Hallják meg az Égiek jókívánságainkat” elnevezésű eseményt közelről, de passzív résztvevőként szemléltük a debreceni Egyetem előtti téren. Ez egy új, eddig ismeretlen esemény volt számunkra, melybe véletlenül csöppentünk bele. Tavaly még csak a debreceni Klinikai Központ óvodásai vettek részt ezen az eseményen, az idén pedig további 3 közeli óvoda is képviseltette magát a rendezvényen. Ennek lényege az, hogy minden jelenlévő kívánhat valami szépet a beteg társainak, majd egy lila léggömbre kötve, felengedheti ezt a kívánságot a levegőbe, és az Égiekre bízza ezek teljesülését. Közel 400 léggömböt, és jókívánságot eresztettek útjára. Itt is bizonyítást nyert, hogy a szeretet, a hit, a jó szándék nagy dolgokra képes. Sajnáljuk, hogy közvetlenül nem vettünk részt benne, de jövőre most már ismerni fogjuk ezt a rendezvényt. Mind ezek ellenére pozitív élményként éltük meg. Átbeszéltük a gyermekekkel ennek jelentőségét, fokozva a gyermekek empátiáját. Innen kaptunk indíttatást, hogy testünk, érzékszervek funkciói témakörében kiemelten foglalkozzunk a sérült, különböző fogyatékos emberek problémáival is. Kiemelten foglalkoztunk a látás és hallás sérült emberek problémáival. Ez személyes indíttatású is volt, mert édesanyám 96 %-os csökkentlátó. Fél éve Csökkentlátó Intézetben él, napi szinten látogatom, így nagyon sok személyes élményt tudtam átadni a gyermekeknek. (fehér bot, járókeret, szemüveg, segítő kutya, társas támogatás, zenei, felolvasó programok stb.) . Elkészítette minden gyermek a „saját szemét is” vizuális tevékenység keretében. Alaposan megfigyelték magukat a tükörben. Vágtak, ragasztottak. Bele rajzolták a számukra legkedvesebb dolgot, amit szeretnek látni. A sok minden között kedvenc játéka volt a gyermekeknek a bizalomjáték. Bekötöttük az egyik gyermek szemét, és őt a társának kellet vezetnie úgy, hogy a segítő társ két vállát fogta. Természetesen utána szerepet cseréltek. A gyermekek megtapasztalták, hogy a játék kezdetén milyen csend lett. Felerősödött a hallás, és a tapintás, szaglás funkciója is. Ezeket maguktól meg is fogalmazták. A játék után elmondták, hogy nem féltek, megbíztak a társukban akiket önként választottak! Ez hatalmas boldogság volt mindannyiunk számára!!! Az aranykulcs című mese szintén nagy segítségünkre volt a téma feldolgozásban. Többszöri meghallgatás után szívesen játszák, bábozzák. A gyermekek sokszor kérik a boldogság órás meséket. A mesén keresztül tudják érzéseiket megfogalmazni, megérteni. Fontos számomra, hogy érzéseiket, érzelmeiket tudják verbálisan is megfogalmazni, mert ez az egyik alapja a boldog életnek.

Képek