Boldogságóra Program

Boldogságóra: Célok kitűzése (5)
Az új évet a kis manósokkal az egyéni vágyak és célok megbeszélésével kezdtük, melyet a tűzijáték „sugaraiba” jegyeztük fel. A csoport kívánsága lett, hogy: „Egészségesek legyünk, mint a makk!”
A következő héttől tettünk is érte, mindennap valami egészséges dolgot csináltunk. Megismerkedtünk „Makk Marcival”, akinek egészséges ételeket főztünk, és újságokból egészséges ételekről képeket vágtunk ki. Gyümölcssalátát készítettünk, zöldségeket daraboltunk, kóstoltunk, és „Mackó úrral” tornáztunk, majd Teaházban jártunk és Bögrekiállítást néztünk, amit a csoportban alakítottunk ki, melyet a szülők is megtekinthettek a délután folyamán. Az ízes teák kóstolásához egy-egy nagymama saját készítésű teasüteménnyel kedveskedett, mellyel a másik csoport gyermekeit és a felnőtteket is megkínáltuk.
Tovább folytatódott a célkitűzések elérésének feldolgozása, így először a „Boldogvár meséje” c. mesét ismerték meg a gyerekek, így kedvet kaptak „Boldogvár” megtalálásához. Boldog Dóra a „Gyere velem, vigyáz rám a napsugár…versikével csalogatta a gyerekeket a Kerekerdőbe. Hozott egy kirakót, melyből hiányoztak részek, és egy térképet is, melyen szövevényes, feladatokkal teli akadályok voltak.
Valahogy rímes hangulatba kerültem, így a manó csoportos mesetörténet(kitalált) is többnyire rímesre sikeredett.
A mesevári manókaland
Egyszer volt, hol nem volt, létezett egy Manó csoport, ahová nagyon ügyes kis manók jártak. De ahogy telt-múlt az idő, egyes kis manók rendetlenekké és lustákká váltak. Hidegre fordult az idő, egyre inkább fáztak, és néha lustaságból nem tisztálkodtak. A többiek mindezt látván, igen elszomorodtak, a Manó óvónénihez segítségért fordultak.
M.óvónéni: -Látom, szomorú lett a csoportom, így elmegyünk Boldogvárra, hogy megtaláljátok a boldogságot, ha ti is ezt akarjátok!
Gy: Igen, igen igen…-hangzott a felelet.
M.óvónéni: – Segítségül hívom Boldog Dórát, ki segít megtalálni a várt.
Boldogan csatlakoztak a rendetlen kis manósok is a kirándulók közé. Térképpel a kezükben figyelték a nyilat, mely a várhoz vezetett.
-Enyje, enyje kis manósok, ilyen zajjal nem mehettek, mert felveritek a nagy csendet-szólt rájuk az óvónéni. Figyeljetek csak! Kerekerdőn varázshópelyhek esnek le az égből. Aki elég ügyes és 3-at belélegzett, az kívánhat valamit, de egyszerre csak egyet!
Így haladtak a hosszú úton, egészen a medve barlangjáig, mely az útjukat állta. Bentről brummogás és nyöszörgés hallatszott. Beszóltak a barlangba a kis manók:
-Hahó mackó bácsi, miért tetszik, úgy nyöszörögni?
-Jaj, szomorú vagyok, mert velem senki nem játszik! -brummogta a mackó
-Akkor gyere ki a hóra, meghempergetünk Téged, te kis mogorva!… és a mackó kidugta az orrát
-De hideg van idekint!
-Ha kijössz, meglásd, rögtön felmelegszel, csak járd el a táncot minden manós gyerekkel!
A mackó úrfi cammogva előmászott és figyelte a mackó táncot:
-„Mackó, mackó ugorjál, mackó, mackó forogjál, tapsolj egyet, ugorj ki!”
A manós gyerekek jól megtáncoltatták a mackót, aki hálája jeléül átengedte őket a barlang ösvényén, és egy kirakó darabot adott ajándékba.
A kis manósok tovább mentek és Boldog Dórával légzőgyakorlatokat vettek. Útjukat Makk Marci háza felé vették, hogy megkérdezzék, milyen az egészség.
-Szervusz Marci! Emlékszel még ránk? Finom salátákat és meleg teát készítettünk együtt, hogy egészségesek legyünk. -kiáltották együtt a gyerekek
-Bizony emlékszem! De vajon ti emlékeztek-e még a versre, amit tőlem tanultatok? Elmondjátok nekem-kérdezte Marci
-Igen, igen, elmondjuk! „Makk Marci egy derék gyerek, mindig vidám, sokat nevet. Játszik, ugrál, tornázik, hóban csúszkál, nem fázik. Télen-nyáron jól mulat, mert egészséges, mint a makk!”
-Ügyesek vagytok! Elengedlek benneteket a lejtőn, de csak óvatosan, mert nagyon fúj a szél és csúszik! Itt egy puzzledarab, sok szerencsét!
Elbúcsúztak egymástól és az úton tovább mentek, szinte mindenki remegett, hisz annyira fáztak.
-Mikor érünk már a várhoz? Fázik kezem, lábam, arcom!- siránkoztak a gyerekek
-Bizony nem öltöztetek fel melegen! Így jár aki kapkod, szeles, az lesz majd a legbetegebb!-szólt az óvónéni
A nyíl a rendetlen boltoshoz vezetett, ahol a cipők és kabátok a földön hevertek.
-Végre ideértünk! -mondták többen
-Jókor érkeztetek, mert elakartak hagyni a cipők és kabátok engemet!
-Egyet se szomorkodj, tudunk egy varázsszót s meglátod, segítünk helyre tenni az álmod!
A varázsszó elhangzott: „Fújj, fújj erősen, s minden, ami bánt, meglátod, azonnal már nem akadály!”
A szorgos kis manósok mindent elvégeztek, végre rendet tettek és dicséret helyett meleg cipőt és kabátot vettek.
A boltostól cserébe egy puzzledarabot reméltek.
Így bandukoltak tovább meleg öltözékben, miközben megszomjaztak szépen. Sehol egy kút, sehol egy tócsa, mely arcukat felfrissíthette volna. De egy szemfüles „huncutka” kismanó, a távolban észrevett egy pislákolót. A fény felé siettek mindannyian, egy kisházikó volt az mozdulatlan.
-Csak csendben, csak halkan-hangzott az intő szó. Még a lélegzetük sem volt hallható. Benéztek az ablakon és láss csodát! Sok kis törülköző várta gazdáját. Mindegyik sírt, hisz a földön hevert, piszkos kéz koszolta össze mindegyiket.
Megszólalt a kicsit rendetlenebb kis manó:
-Ez hálátlanság, a földre leestek, ilyet még mi sem csinálunk, akasszuk fel mindegyiket! Így lesz rend a lelkében mindenkinek!
Bekopogtak és felajánlották segítségüket, így a Boldogvárhoz tovább mehettek, zsebükben ajándékkal, egy kis puzzledarabbal.
Odaérve, az léphette át a vár küszöbét, ki elmondta a várőrnek saját történetét. Sorra mondogatták vágyukat, céljukat, amiről álmodoztak egész útjuk alatt. Utolsó feladatként Boldogvár lakója, a királykisasszonyka várta őket közös kirakóra. Együtt oldották meg a feladványt végszóra, ettől lett igazán vidám Boldog Dóra. A királykisasszonyka végül gyümölccsel kínálta őket, a manócskák örömére. Nem volt már ott rendetlen, lusta, beteg egy se, boldogan éltek, míg meg nem öregedtek.

Felhasznált irodalom:
• Boldogságóra kézikönyv anyagai alapján(Fújj, fújj, erősen..; Gyere velem, vigyáz ránk a napsugár…)
• ÉNO: mackó, mackó ugorjál…(203)
• Makk Marci az egészség c.mesefilm (vers részlet)

Képek