Boldogságóra Program

A boldogság fokozó hála feldolgozásához a hét elején felidéztük a hálafa történetét. A hálafánk alatt, viszont találtunk egy sünit, aki eltévedt,
és nem találta a haza vezető utat. A gyerekek azonnal segíteni szerettek volna a süninek, és egy vers segítségével ( Balla Piroska: Elveszett süni) megtaláltuk a süni anyukáját, és a kis süni végtelenül hálás volt nekünk. De mit is jelent az, hogy ha hálás valaki?
Körbeültünk, és elkezdtünk gondolkozni – ez csak is valami jó dolog lehet, hiszem jót tettek velünk, és ettől boldogok vagyunk…
Készítettek egy kis képzeletbeli almát, amit a tenyerükbe zártak, ebbe lehetett súgni azokat a dolgokat amelyek boldoggá teszi őket. Sokan azért voltak hálásak, hogy anya és apa elviszi őket kirándulni, vagy hogy játszhatnak sokat az ovis társaikkal. De olyan is volt, aki csak annak örült, hogy ehet almát 😀
Amikor összegyűjtöttük ezeket a dolgokat, és belesúgtuk a boldogság almánkba, a szívünkbe zártuk, hogy ott őrizzük ezeket tovább. 🙂
Ezután elkészítettük a csoport saját hálafáját, melyen a gyerekek “boldogság almái” nőttek.
Megerősítettük bennük azt, hogy a hála egy pozitív érzelem, amelyet akkor lehet érezni, ha valaki kedves velünk, ajándékoz nekünk, szívességet tesz nekünk vagy bármilyen nagyvonalú cselekedetet hajt végre felénk. Aki ilyen módon bánik velünk, azt mindig szeretettel fogadjuk.

Képek