Optimista történet – Nyíregyházi RIDENS Szakgimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium /4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 34-38.

Pesszimista-optimista történet:
Kollégista csoport vagyunk. Mindenki sajátos nevelési igényű, van látás-mozgás-hallássérült, epilepsziás stb. Közösen fogalmaztunk, ketten felváltva gépeltek /az egyikük a vak adatrögzítő vizsgával rendelkező leány/. Mindenki kíváncsi volt, milyen történet kerekedhet ki, egy hétköznapból. Nagyon aktívak voltak, szinte mindenki hozzátett egy-egy gondolatot a történethez. A célunk az volt: Mindenben igyekezz meglátni a jót, jó irányba alakítsd a történetet! Először a problémás eseményt találtuk ki a napirendhez igazodva, amit pozitív irányba tereltünk.
Egy RIDENS-es kollégista egy napja
A szomszéd szobában kiabálnak, erre ébredtem. Mérges lettem, de jó lenne, ha csend lenne a kollégiumban. Varázsütésre elcsendesültek, megjelent Erzsike néni, az ő kedves hangjára szeretek felébredni. Mégis szép lesz ez a napom.
Kinézek az ablakon, borús a reggel, esik az eső. De jó lenne, ha szép napos idő lenne. Kibújik a felhők mögül és rám süt, szinte rám kacsint. De a felhőket is szeretem, hiszen fölöttük mindig süt a nap!
Megyek mosakodni, de várnom kell, nem férek oda, olyan sokan vannak a mosdókagylónál. Nem baj, mert legalább addig tudok beszélgetni a barátnőmmel. Így aztán hamar elrepül az a pár perc és utána már mosakodhatunk is
Hoppá fordítva raktam fel az ágyterítőt, gyorsan visszafordítom, legalább így meglátom, hogy a lepedőm még gyűrődött maradt, legalább meg tudom igazítani. Fordítva vettem fel a pólómat, de nem gond, mert ez szerencsét hoz. Na, ez egy szerencsés nap lesz, felveszem rendesen a pólómat, biztos nem én felelek.
Átértem az ebédlőbe és észrevettem, hogy a reggeli jegy helyett az ebédjegyet hoztam el véletlenül. Nagyon bosszús lettem, mert így vissza kell mennem érte, pedig nagyon éhes vagyok. Visszaszaladtam a jegyemért, így észrevettem, hogy nem pakoltam be a matematika füzetet és a tételeket. De szerencsés vagyok, mert így minden a helyére került. Ráadásul mivel később érkeztem, még repetát is kaptam, a megmaradt reggelikből.
Átjöttem a zebrán az épületbe és az ügyeletes tanár nem akar felengedni a szintemre, mert azt hiszi, hogy bejárós diák vagyok, de abban a pillanatban lejött az éjszakás Erzsike néni és szólt, hogy jöhetek bevenni a gyógyszert. Bevettem a gyógyszert, de egy pohár hidegvíz helyett nem figyeltem a csapra és véletlenül forró vizet engedtem a poharamba. Észrevettem, hogy forró a víz, megijedtem, hogy leforrázhattam volna magam. De Kati néni megörült a forró víznek, mert pont ilyen vizet szeretett volna a kávéjához és nagyon hálás lett ezért nekem.
Nem találtam a szobakulcsot, nagyon bosszús lettem hírtelen, de megálltam egy pillanatra, elgondolkoztam, és megtaláltam a zsebemben. Indulás a tanítási órákra. Nagy tolongásban véletlenül rálépnek a lábamra, de semmi baj, épp ott viszketett legalább nem kell lehajolnom, megvakarni. Matematika órán van két osztálytársam, aki az órán hülyéskedik, lázad, ami engem nagyon zavar a tanulásban. A szöveges feladatot kellett lemásolniuk, amivel sikerült tanárnőnek lekötni őket és csendben, nyugalomban tudtunk dolgozni. A szünetben leöntöttem magam véletlenül az innivalóval, de se baj, pont volt nálam egy tesispóló, ami jobban illett az öltözékemhez, így vidáman öltöztem át.
Ebédkor éhesen mentem a konyha felé, amikor megéreztem a káposzta illatát, amit én egyáltalán nem szeretek. De a két fogást a barátnőmmel el tudtuk cserélni, így a babgulyás levessel olyan jól laktam, elmúlt minden éhségem. Barátnőm is nagyon boldog volt a két másodikkal.
Ezen a napon nyolc órám van, nagyon fáradt vagyok, és nagyon nehezen tudok figyelni az utolsó órára. De most különösen érdekes volt az óra, hogy szinte elrepült az idő.
Mennék fel a szobámba, de nem találtuk sehol a szobakulcsot. De mire felértem az emeletre a mosdóból ki lépett a szobatársam és már nyitotta az ajtót.
Fáj a fejem, hogy fogom ki bírni a három órás szilenciumot. De relaxáltunk kezdéskor Noémi nénivel és el is múlt rögtön. Kezdődne a tanulás, de sajnos a hálózat nem működött a gépeken, mindent kipróbáltunk, de nem tudtunk be jelentkezni a rendszerbe. De én rájöttem, hogy újra kell indítani a gépeket. Nagyon megdicsért a tanárunk, nagyon jó érzés volt, hogy megoldottam a problémát.
Este zuhanyozni indultam volna, mikor szóltak, hogy elfogyott a meleg víz. Na, még ez is! Így először inkább fogat mostam, tökéletes technikával, gondosan, nyugodtan. Nagyon szépen csillogott a fogam, amikor végeztem, nagyon jó érzés volt, hogy most ilyen sok időt fordítottam rá. Mire végeztem, már volt is meleg víz.
Jó éjszakát, szép álmokat!