Boldogságóra Program

A megbocsátás képessége nélkülözhetetlen a testi-lelki és szellemi harmóniához. Aki megbocsájt, az lemond arról, hogy haragudjon, leteszi a sérelmet, nem akarja megbosszulni a dolgot. Akinek megbocsátanak az hisz az emberekben, hisz önmagában. Ettől függetlenül, a felnőttek nagyon nehezen tudnak megbocsátani. Feladatunk az, hogy megtanítsuk gyermekeinket arra, hogy hogyan engedjék el sérelmeiket, a haragjuk cipelése helyett.
A foglalkozást a Gumiember vagy Lufiember ráhangolódó gyakorlattal kezdtük. A gyerekek párban kézen fogva állnak és felfújódunk majd leengedünk egy párszor. Ez után a gyakorlat után meghallgattuk Bagdi Bella: Ho’oponopono című dalát. Körben állva mozogtunk a dalra. A dal végén megkértem a gyerekeket, hogy üljenek le. A témát a négy varázsszó értelmének megbeszélésével, vezettem be, majd megkerestük a megbocsátás helyét a munkafüzeti feladatlapban. Beszélgető körben elmondják a gyerekek, hogy mikor és miért bántódott / sértődött / haragudott meg valaki másra. Mit éreztek olyankor a testükben és hol. Mindezek után elbáboztam a gyerekeknek a Boldogságóra könyvből Sün Soma történetét, aki megbántotta a barátait, de végül megbocsátottak neki. A bábjáték után megbeszéltük a történetet, majd önként jelentkező gyerekek újra elbábozták a mesét. Elmentünk a várunk elé és a boldogságvár nyolcadik lépcsőfokára ráragasztottuk a megbocsátás jelét. A foglalkozás zárása képen újra meghallgattuk Bagdy Bella hónapdalát és mozogtunk a zenére.
Ezt a foglalkozást is nagyon élvezték mind a gyerekek, meg én is. Remélem, hogy sok mindent megjegyeznek a megbocsátásról, az emberi kapcsolatokról és arról, hogy senki sem tökéletes.

Képek