Soha ne add fel!

Újabb hónap, újabb boldogságóra! Ezúttal egy újabb évnek is nekiindultunk, tele energiával és kihívásokkal. Először egy kis bevezető relaxációval indultunk neki a havi témánknak. Az égig érő fa vagyok relaxáció után célba dobtunk a gyerekekkel 2 csoportban. Ekkor még kevesebb volt a célba találó mint a mellédobó. Utána leültünk beszélgetni a céljainkról, mi az hogy cél, ki mit szeretne elérni, mi az amit esetleg szeretne megtanulni. Volt aki elmondta, mit szeretne dolgozni felnőttként, volt aki annyit mondott csak, hogy felnőtt szeretne lenni. De volt olyan is, aki egészen közeli és konkrét célokat fogalmazott meg („Születésnapomig szeretnék megtanulni szaltózni”) Élvezet volt őket hallgatni 🙂 Ezek után megpróbáltuk még egyszer a célba dobós játékot, ezúttal úgy, hogy hangosan megfogalmazták céljaikat. És láss csodát, sokkal több gyermek talált bele a karikába mint először! Nagyon lelkesek és boldogok voltak! A dobások előtt kérdeztem tőlük, hogy mi történik, ha nem találnak bele? És nagyon aranyosan válaszoltak, hogy hát semmi baj, tovább kell menni és küzdeni! Annyira cukik voltak! A havi dalt megbolondítottuk egy kis cipőtapsolásos koreográfiával és így énekeltük el (a kezeiket bele kellett rakni a cipőbe és úgy ütöttük és tapsoltuk a ritmust), figyeltek a ritmusra és figyeltek engem is, hogyan kell csinálni. Megtanultuk a hétfőtől vasárnapig mondókát, melyre készítettünk egy mini koreográfiát is. A havi mesét most a délutáni alvás előtt meséltem el nekik és beszéltük meg a hozzá tartozó kérdéseket. A hét utolsó napján pedig gyurmáztak, megformálták magukat gyurmából, nagyon kis ügyesek és kreatívak voltak. Várunk következő boldogságóra! Jobb veled a mindennapok, jobb veled a világ! 🙂

ooo

Képek