HÁLAMESE

- Csoport neve: Csipet csapat
- Arany János Általános Iskola
- Kategória: Alsósok
- Téma: A boldogságfokozó hála
- (591 megtekintés)
A csoportomban 5 tanuló van: egy 3.osztályos és négy 4.osztályos. Ez egy kombinált tagozat. Az első órán hangulatkeltés után a háláról beszélgettünk. Önállóan írtak a tanulók. A legjobbakat bemásoltam ide. A második órán hálakupont készítettünk, közben a dalt hallgattuk meg. A tanulók élvezték a munkát. A kép akkor készült.
A HÁLA – mesék
Hol volt, hol nem volt, valahol egy kis országban egy kicsi falu.
Itt élt egy kis család, akik sokat dolgoztak. Apa a földet művelte, anya az állatokat gondozta, a gyerekek iskolába jártak. Egy nap jött egy nagy vihar, és villám csapott a házba, ami kigyulladt. Jöttek a szomszédok is oltani, de a tető leégett. Már nem lakhattak ott tovább. Amint búslakodnak, ott termett egy varázsló. Megkérdezte tőlük, hogy segíthet-e rajtuk valahogyan. Nagyon megörültek, és csak annyit kértek tőle, hogy legyen újra olyan a házuk, mint régen. Teljesítette kívánságukat, hálából ők meghívták egy finom vacsorára. A jótevő nagyon örült, mert kedvenc ételét főzték meg neki.
Még ma is élnek, és szorgalmasan dolgoznak, ha meg nem haltak. De minden nap hálatelt szívvel gondolnak a jótevőjükre.
(Káposzta Ármin 4.osztályos tanuló)
Hol volt, hol nem volt, volt egy király, akit Attilának hívtak.
Ennek a királynak rengeteg pénze volt. Elhatározta, hogy szétossza a faluban a szegények között. Fogadott egy kocsist, teliszedte a zsákokat arannyal, ezüsttel, gyémánttal. Minden ház előtt egy marékkal adakozott. Egyszer hatalmas tűz ütött ki a palotában. A király egyedül volt, menekülni nem bírt. Ekkor a falusiak összefogtak, kimentették a királyt és eloltották a tüzet. Ami a tűzbe veszett, az emberek újjáépítették.
– Jótett helyébe jót várj! – mondta egy földműves, akinek előzőleg segített.
Ez a király az én apukám, és azért vagyok hálás, mert ilyen jószívű az emberekkel.
(Muhi Gréta 4.osztályos tanuló)
Volt egy király meg egy királyné. Egy csendes kis faluban éltek. Ő az apu és anyu.
Pár évvel ezelőtt elvittek tengerre. Nagyon szerettem volna megtanulni úszni. A király elmagyarázta hogyan kell viselkedni a vízben. Először nehezen sikerült, de kitartó munkával megtanultam úszni. Sokat beszélgetünk fociról és mezőgazdasági munkákról. Anyunak is sokat köszönhetek, mert kicsi koromban megtanított járni, biciklizni. A mai napig segít a tanulásban.
Hálás vagyok anyunak és apunak, hogy ilyen jók hozzám.
(Muhi Márk 4.osztályos tanuló)
