„Boldog gyerek vagyok!”

- Csoport neve: Tulipán csoport
- CSÖMÖRI NEFELEJCS MŰVÉSZETI ÓVODA
- Kategória: Óvodások
- Téma: Az optimizmus gyakorlása
- (115 megtekintés)
Október: Optimizmus hónapja
A reggeli gyülekezőn színezőket kínáltam a gyerekeknek, amin a kisfiú, vagy kislány bebújtak az avar alá, és nagyon vidámak voltak. Két részből állt, az egyik avart, amit kiszíneztek, rá kellett ragasztani a gyerek feje fölé, és fel lehetett hajtani, ha ki akart kukucskálni az avar szőnyeg alól. A múlt heti vásárból maradtak gesztenyék, amikkel kirakták egymás körvonalát a szőnyegen. Kisebb, nagyobb, magasabb, alacsonyabb, hosszabb, rövidebb a társuk?Már a pakoláshoz zenét kapcsoltam, evvel ösztönöztem őket a gyors rendrakásra. Megkerestük Boldog Dórát, aki a kincses dobozában feküdt. Azt játszottam, hogy Dóra mindig becsukja az ajtaját, ezért nem tudom kivenni. El kezdték hívogatni, csalogatni. Nagyon örültek Neki. Dóra elmondta, mivel fogunk foglalkozni a héten, felelevenítettük, előző hónapban mi volt a témánk. Megbeszéltük mi az optimizmus jelentése. Elmeséltem a könyv meséjét, Tódi törpe szemüvegéről. A szemüveg, amit játékidőben kiszíneztek, ott lógott a nyakukban, csak fel kellett tenni a szemükre, amikor a mesében is ez történt. Igy interaktívan vettek benne részt. A mese után eljátszottuk a szomorú, és a vidám arcokat, testtartást, akin szemüveg volt boldog volt, aki levette, szomorú lett. Igaz történeteket vártam tőlük, ami rosszul kezdődik, de jól végződik. Nem tudtak mondani, így én vállaltam ezt be. Elbúcsúztunk Dórától, beraktuk a ládikába. Következett a tánc, persze szemüvegben, nehogy valaki szomorkodjon. Julcsi leült, hiányzott anyukája. Mondtam, nagyon gyorsan vedd fel a szemüveged!! Felvette, beállt táncolni, néhány másodperc múlva Ő állt középen, és a többiek körbetáncolták. Ez volt a legszebb kép, ami a mai napon készült! A zene természetesen Bella zenéje volt, több is, a Világomban minden rendben van CD-ről.
A keddi napunk rövidre sikerült, mert német bábszínház érkezett hozzánk, ami nagy vidámságot szerzett a gyerekeknek, humoros, vicces, kedves volt. De reggel már elkezdtük készíteni az „Erősségek fáját”. A kiválasztott szívecskére felragasztotta mindenki a saját jelét. Azután mindenkinek a tásai választották ki azokat a korongokat, amiket felragaszthattak maguknak a szívre. Ezek voltak az erősségeik. A korongokat még múlt héten készítettük egyik délután, amikor együtt találtuk ki, hogy milyen jó tulajdonságokat, hogyan rajzoljam le a karikákba. Ma örömmel keresték a jellemvonásokat, és a keresgéléssel meg is tanultak egy csomó erősséget! Szerdán reggel hangulatot mutató arcokat, smilekat, Peppa malacokat, fényképeket párosítottunk, neveztünk meg. A babzsákokkal zenére ritmust tapsoltunk, táncoltunk, énekeltük a pozitív énképhez szóló dalokat, természetesen Bella zenéjére. Mondókáztunk is. Az Erősségünk fájátkörbeálltuk, és felsoroltuk, milyen képeket ragasztottunk fel tegnap. Persze mondtam kakukk tojást is, amikor rossz tulajdonságot neveztem meg, Ügyesen reagáltak mindenre! Ma Wass Albert: A vitatkozó mókus című meséjét mondtam el. A végét a gyerekeknek kellett pozitív mesévé alakítani. A szobában is, és az udvaron is kerestünk hátteret a süniknek, hogy minél ősziesebb hangulatot mutassanak. A fényképeken még jobban mutatnak, mint a valóságban. Csütörtök a torna napunk, Persze a Boldogság héten ez is sokkal vidámabb, hangulatosabb kell, hogy legyen. Ezért egy csomó lufit fújtunk fel, amivel játszottunk a torna alatt, és észre sem vették, hogy mennyire elfáradtak a nagy játék közepette. A reggeli után színeztünk a feladatlapból, azt a színezőt, hogy már mire vagyok képes. Örültem, amikor láttam, mindent kiszíneztek. A mai tánc sem maradt el, kérték, hogy lufival táncolhassanak. Három dalt is végig táncoltak, és valóban jó hangulat lett a lufitól. A mese ismert volt, de az egyik kedvenc, A kiskakas gyémánt félkrajcárja. Pénteken reggel fotózáson volt a csoport, így kicsit lecsökkent a játékidő. A fiúk kitalálták, hogy készítsünk gesztenyebabákat. Megrajzolták az arcukat, itt gyakoroltuk az érzelmeket. Ragasztópisztoly segítségével pedig összeállítottuk a babákat. A mosolygós smilekat kiszínezték, hazavihették, az optimizmus jelét pedig kiraktuk a második lépcsőfokra.