Boldogságóra Program

A Boldogságórás csoportom az osztályom. 2020 április óta vagyok az osztályfőnökük. A pandémia miatt kevesebb lehetőségünk adódott a személyes ismerkedésre. A nyári szünet előtt egy hónapot találkoztunk jelenléti oktatásban. Így a szeptember az újra ismerkedés jegyében telik.

Tanulóim tanulásban akadályozott 6. osztályos gyermekek. A 9 fő (3 lány és 6 fiú) többsége gyermekotthonban él.
A reggeli érkezés előtt felírtam a táblára a HÁLA szót. Mikor megérkeztek, csak annyit kértem tőlük, hogy gondolkodjanak el, mit jelent számukra ez a szó? Később még dolgunk lesz vele.

Az órát villámlazítással és közös énekléssel kezdtük. Kezdetben volt egy-két tanuló, aki nem szeretett volna az éneklésbe bekapcsolódni. Megbeszéltük, hogy bármikor élhetnek a passz lehetőségével. Ezután beszélgettünk a Boldogságórák mikéntjéről valamint a csoportunk szabályairól. Szív alakú színes papírokra írtuk fel és az ajtóra ragasztottuk. Jól látható helyre, hogy mindig szem előtt legyen.
A téma feldolgozásához körben ülve beszélgettünk a háláról. Jó érzéssel töltött el, hogy most már mindenki bekapcsolódott a beszélgetésbe. Szívet melengető volt, mikor a lakásotthonos gyermekek hálás szívvel beszéltek a nevelőikről, a gondoskodásról, az ételről és a ruhákról, amiket tőlük kapnak. Szinte mindenki említette, hogy hálás a családjáért, a testvéreiért. Volt, aki azt mondta, hogy hálás az életéért és a szeretetért.

A „Pohár tej” történetet érdeklődéssel, figyelemmel hallgatták. A feldolgozásban meglepő aktivitással vettek részt. A világos magyarázat segítette a fogalmak kialakulását.

Hálatáblát készítettünk, amelyre mindenki felhelyezhette a hálafelhőjét. Ebben azokat a fogalmakat írták fel, amivel kapcsolatban leginkább hála tölti el szívüket. Megbeszéltük, hogy erre a táblára bármikor ragaszthatnak újabb felhőket.
Úgy gondolom, az óra nevelő hatása egyértelműen érezhető volt. Igyekeztek figyelni egymásra. Egyre bátrabbak és őszintébbek lettek. Nem féltek gondolataikat megosztani egymással. Közelebb kerültek egymáshoz. Az óra 80%-ban ők beszéltek. Kérdésekkel segítettem a beszélgetést, de önálló kérdéseket is feltettek. Érdekelte őket, hogy én miért vagyok hálás? Az egyik kislány például szót kért azért, hogy elmondhassa az osztálytársainak, hogy kinek miért hálás. Azt tapasztaltam, hogy igényük van az ilyen jellegű kötetlen, őszinte beszélgetésekre. Jobban megismertük egymást, közelebb kerültünk egymáshoz.
A tanórák alatt, így most is figyelembe vettem az egyéni sajátosságokat, ezek alapján irányítottam az órát. Megvalósult az egyéni differenciálás.
Összegezve úgy gondolom, hogy órán sikerült megvalósítanom, amit elterveztem. A gyerekek aktívak voltak és nyitottak. Nem volt unatkozó tanuló. Ebben nagy segítségemre voltak a képzésen tanultak és a színes szakmai anyag, amely rendelkezésemre áll. Nagyon fontosnak tartom ezeket. Emellett úgy érzem, hogy a derűs, a pozitív kisugárzásom, a lelkesedésem is fontos szerepet játszott a sikeres megvalósításban.
A gyerekek a szünetben mesélnek az iskolatársaiknak a Boldogságóráról. Lelkesek. Várják a következő foglalkozást. Ennél szebb visszajelzést nem is kaphatnék.

Képek