Hála a természet adományaiért

Montázs-fantázia.jpg

Boldogságórás szakköröseimmel kimentünk a természetbe. Egyrészt hagyományosan igyekszem az első foglalkozásokat (más szakkörön is) a kollégiumon kívül tartani, hogy még felszabadultabb hangulatban induljunk, másrészt így a hála téma jegyében felfedezhetjük, hogy a természet mit ad nekünk, amiért hálásak lehetünk. A diákok mobiltelefonjaikkal fotókat készítettek virágokról, rovarokról, bármiről, amit érdekesnek találtak. Csapatépítő játék után beszélgettünk a háláról, és a Hálaspirál játékot játszottuk. Ez utóbbi is sokat segített abban, hogy megismerjük egymást. (Most először van Boldogságóra-szakköröm, és sok benne a kilencedikes.) Nagyon bölcs gondolatokat mondtak arra, hogy egyes dolgokért miért lehetnek hálásak. Később a fotókból montázst készítettünk a lányokkal. Két variáció született egy konzervatívabb, ahol körben szerepelnek a diákok fényképei a természetről olyan sorrendben, ahogy állnak, és távolabb még pár kép néhányuktól. A másik egy fantáziavilág, amit a képekből alkottak.(A műanyag béka úgy kerülhetett a képre, hogy a kirándulás közben a fűben találták, így az is valamilyen módon a természet ajándéka volt.) Kaptak hálaüzenet cédulákat, amiken voltak kiszínezhető grafikák is, amik mellé odaírhatták, hogy miért hálásak valakinek. Vagy ezt felhasználva, vagy saját fantáziájuk alapján készített ilyen hálacédulá(ka)t adnak majd valaki(k)nek, és legközelebbi alkalommal beszámolnak majd róla, hogy milyen hatást váltottak ki, és bennük mi zajlott le az átadás közben, illetve amikor meglátták a másik reakcióját.

Képek