Történet
- Csoport neve: RAFAI5b
Tigrisszem
Egyszer egy iskolai szünetben kimentem az udvarra a focipályához nézni, ahogy a fiúk rúgják a bőrt. Jól elvoltam, mert szeretem a focit. Közben beszélgettem Judittal, a barátnőmmel.
Szembejött velünk Boti. Igazából nem nagyon kedveltem őt eddig. Idegesítő, okoskodó, nagyképű fiúnak tartottam. A kezében egy furcsa kő volt. Összeráncoltam a homlokom.
– Boti, mi az a kezedben? Most találtad? – kérdeztem tőle.
Erre segítőkészen elmagyarázta: ez itt egy tigrisszem kő, és nem, nem most találta. Beszélgetni kezdtünk az aranyöntésről, a „bolondok aranyáról”, vagyis a piritről. Megkérdezte, van-e valamilyen kövem vagy kristályom, és odaadta nekem a tigrisszemét.
Nem is gondoltam volna, hogy Boti ilyen kedves tud lenni. Ezentúl megpróbálom mindenkiről csak a legjobbakat feltételezni.