történet
- Csoport neve: RAFAI5b
Mire jó az áramszünet?
Egy fülledt nyári estén családunk elhatározta, hogy megnézi a televízióban a közösen kiválasztott izgalmas kalandfilmet.
Már szerény vacsoránk, az ízletes tejberizs fogyasztásakor gyülekeztek fejünk felett a szürke felhők. Erős szél támadt, ezért az étkezést a konyhában fejeztük be. Mire zuhanyzásra került a sor, kitört a zivatar. Hatalmas villámok cikáztak át az égbolton rémisztő mennydörgés kíséretében. Úgy szakadt az eső, mintha dézsából öntötték volna. A vihar azonban nem vette el a jókedvünket, hiszen kíváncsian vártuk Az utolsó mohikán-t. Kényelmesen elhelyezkedtünk a kanapén szemünket ráirányítva a bekapcsolt készülék képernyőjére. Ekkor hirtelen elsötétült a tévé, kialudt az állólámpa!
– Áramszünet van – jelentette ki nyugodtan apukám.
– Most mit csináljunk? – kérdeztem idegesen.
– Gyújtsunk gyertyát! – szólalt meg segítőkészen öcsém, s rögtön hozott is a fiókból négy teamécsest meg egy skatulya gyufát. Percekig ültünk elkeseredetten a gyertyalángok fényébe bámulva. Mérgelődtünk szerencsétlenségünk miatt.
– Játsszunk Rolitot! – tanácsolta végül édesanyám. – James Fenimore Cooper klasszikus regényét pedig majd elolvassuk, miután kikölcsönöztük a könyvtárból.
Mindnyájan beleegyeztünk az ésszerű javaslatba, és másfél órán keresztül szórakoztunk ezzel a kínai eredetű, taktikus, fordulatos logikai játékkal. A színes golyók forgatása közben rengeteget beszélgettünk, nevettünk együtt, remekül éreztük magunkat.
Mit tanultam a történetből? Azt, hogy minden rosszban van valami jó, csak meg kell benne keresni. Minden a hozzáálláson múlik.