Patakparti Óvoda Előszállás Fő-tér.3

Szív2.jpg

Ebben a rendkívüli helyzetben, rendkívüli módon kell örülni is. Minden apróságnak tűnő, de nagy dolognak. Nem tudom helyén való –e, de szeretném megemlíteni az én „apró örömeimet”is. A technika segítségével kapcsolatot tudunk tartani a szülőkkel, gyerekekkel. Ötleteket adva, hogyan tudják az EGYÜTT TÖLTÖTT időt minél jobb hangulatban, tartalmasan, de legalábbis érzelmileg minél közelebb megélni. Arra inspirálom őket a gyerekeket bevonva jutassanak vissza információt. Pl. víz világnapján: Mit szoktam mondani kézmosáskor nagyon gyakran. ( a víz a legnagyobb kincsünk  )Milyen mese, vers, dal jut eszükbe a hóról.(mivel váratlanul leesett ) . Most kolleganőmmel állatasszisztált foglalkozások híján kis videóval ösztönözzük őket emlékeik felidézésével otthoni játékra Collyval, akit nagyon szeretnek. Reméljük nagy öröm lesz számukra! Hála Istennek nagyon aktívak, együttműködőek- ez már egy öröm, hogy jönnek szöveges, videó üzenetek, hogy hiányzik az óvoda, hiányzol Éva néni. Jön egy kép, Anya fényképezd le a madarakat, mert az Éva néni nagyon szereti őket. Bevallom nagyon meghatott és hálás vagyok, hogy óvónő lehetek. Hogy készülnek a kis kézműves alkotások. Az együtt érző, hála szívecskék ebben a nehéz helyzetben. Apró öröm? Nagyon nagy. Hogy olyan gyerekek óvó nénije lehetek, akik a balesetet szenvedett gyerekemnek –nem szülői indíttatására rajzolnak, ajándékot készítenek, hogy meggyógyuljon. Apró öröm? Óriási. Öröm számomra az is, hogy olyan szülőkkel dolgozhatom együtt, akik idejüket nem sajnálva maszkokat varrnak. Hogy olyan közösségben élek, ahol ehhez számtalan varrni tudó nő csatlakozott, hogy gyümölcsöt, ajándékkosarakat küldenek a kórház fáradhatatlan dolgozóinak . Hála!

Képek