Boldogságóra Program

A hónap során elvégzett feladatok:
Március az apró örömök élvezetének hónapja. Az én örömöm azonban óriási, most örülök igazán annak, hogy a feladatok megvalósításához időben, már március 3-án neki fogtunk a csapattal. Akkor még nem gondoltuk, hogy március 16-tól kezdődően otthoni feladatvégzésre kényszerülünk, tehát ami addig elkészült, arról tudtunk képeket készíteni.

Foglalkozásaink nagyon jó hangulatban, kellemes légkörben zajlottak. A bevezető üdvözlőkörök (kacsintás, légpuszi, ölelés, pacsi) és relaxációs légzőgyakorlatok (Bagoly, Arcizomlazítás, Villámlazítás – Kk. 36-38. o.) után megbeszéltük, hogy az apró örömök élvezete szervesen kapcsolódik a hálához, hiszen ha örömöt érzünk, az boldoggá tesz minket, és ezért hálásak vagyunk. Ennek kapcsán mindenki elmesélte, hogy aznap milyen örömben volt része és miért hálás. Azt is tudatosítottuk magunkban, hogy a legfőbb örömforrás az, ha a jelenben, az „itt és most” pillanatában időzünk, hiszen akkor vagyunk képesek észrevenni mindenben a szépet és a jót. Ebben az állapotban a legkisebb, legjelentéktelenebb dolgokra is tudunk fókuszálni, vagyis észrevesszük a jelenben rejlő apró csodákat. Erre világított rá a munkafüzet rejtvényének megoldása: „JELEN”.

Azt is megbeszéltük, hogy az érzékszerveink és a hozzájuk kapcsolódó érzetek azok a segéderők, melyekkel az apró örömöket észlelhetjük és élvezhetjük (látás- szem, szaglás-orr, hallás-fül, ízlelés-nyelv, bőrérzékelés-kéz). Ezek igazolásaként oldottuk meg a munkafüzet „Amit egy év adhat”, „Érzékszervek”, „Látom, hallom…”, „Kakukktojás” című feladatait (110-112. o.), de idekapcsolódott a „Hála a testünknek” című mondatbefejezéses tevékenység is (mf. 118. o.), amiket páros illetve vegyes csoportmunkában oldottak meg a tanulók.

A feladatok teljesítése közben a jó hangulatot a mf. 114. oldalán olvasható nyelvtörők és Bagdi Bella Imádok élni című dala biztosította számunkra.

A hónap fő feladataként egy igazi „Kincsesládát” alkottunk cipős dobozból, kartonból, színes papírból. Ebbe akartuk beletenni azokat a „talált és keresett örömöket” amik a csoport egészét érintik, tehát együtt, közösen élünk meg, és amely tartalmát „örömeső” gyanánt majd a tanév végén egy székre állva kiborítottunk volna, hogy felelevenítsük a cédulákra jegyzett jó érzéseket. Még jó, hogy rajz órán a nagy kincsesláda mellé, fénymásolt sablon és színes karton segítségével mindenki elkészítette saját, mini „Apró örömök ládikáját”, amibe most otthon gyűjtheti saját magának a saját örömeit.(Lsd: alul a fényképeken!).

Készítettünk „Apró örömeim” borítékot is, amit mindenki saját ízlése szerint díszíthetett, és beragasztott a füzetébe, hogy kis cédulákra írva vagy rajzolva bele helyezhesse az életében észrevett csodákat, örömteli pillanatokat. Ha otthon megtelnek a kis ládikák, akkor jöhet a boríték.

Rajz órán készültek el a térképek is. Az „Apró örömök szigete” térkép rajzolása (mf. 113. o. sablonja alapján) minden tanuló fantáziáját beindította, boldogan találtak ki ötletesebbnél ötletesebb tárgyakat, földrajzi helyeket, elnevezéseket a saját szigetükre.

Egyik foglalkozás záróköreként megkértem a gyerekeket, hogy mondjanak olyan apró örömforrásokat, ami jó kedvvel tölti el őket, ám a felnőttek ezt rossz szemmel nézik (pl. sártócsában ugrálás). Beszélgettünk arról, hogy mitől olyan kedves számukra az az örömforrás és szerintük milyen lenne, ha a felnőttek is kipróbálnák. Sok-sok apró titkot osztottak meg velem és a csoport többi tagjával a gyerekek, amik között rendkívül humorosak is akadtak, ami által vidám nevetés és fergeteges jókedv kerített minket a hatalmába.

Március 16-tól sem adtuk fel, a gyerekek az iskolabezárás miatt otthon végezhető feladatokat kaptak tőlem, amikről fényképeket küldhettek el a számomra.
A hónap legkedvesebb élményének ígérkezett az „Örömkereső séta” melynek során, az iskola környékén kirándultunk volna egyet. Ebben a helyzetben azonban online kértem őket a következőkre:
„Kedves Gyerekeim! Holnap, vagyis kedden a boldogságóra keretében örömkereső sétára akartunk menni. Emlékeztek? Hát ez most sajnos elmarad, de van egy jó hírem! Ti magatok is megtehetitek bármely családtagotokkal, hogy kimentek a szabadba. Nem kell messze menni, elég, ha csak az udvarotokra indultok el. Kezdjetek el magatoktól apró örömöket keresni, ha már elkészültetek a napi feladatokkal, amiket már elküldtem. Szívjátok tele a tüdőtöket friss levegővel, nézzetek fel az égre, csodáljátok meg a bárányfelhőket, ha lesznek és örüljetek a napsütésnek, ha lesz! Hallgassátok a madarak dalát, a méhecskék zümmögését! Figyeljétek meg a fák, bokrok apró rügyeit, keressetek bimbózó, nyíló virágokat! Gyűjtsetek csigaházat, apró és érdekes színű, alakú kavicsokat, köveket, bogárkákat! Örüljetek mindennek, ami a természetben fellelhető! Játsszatok a kutyusotokkal, cicátokkal, élvezzétek a jelen pillanat örömeit! Aztán majd, ha újra találkozunk személyesen is, ígérem, hogy együtt is bepótoljuk ezt a programot!”
Az online beszámolók alapján többen is boldog pillanatokról számoltak be és küldtek jobbnál jobb képeket az egyéni élményeik alapján.

Az otthoni, szabadon választható feladatok voltak még a következők: „Örömalbum” készítése a füzetbe (mf. 120. o.), „Öröm Ödön öröm bödönje” címmel meseírás.
Gyűjtő- és kutatómunkára is ösztönöztem a gyerekeket, vagyis olyan képeket, idézeteket, közmondásokat, verseket kértem, amikről öröm, boldogság, pozitív életérzés jut az eszükbe. Ezek közül válogattam néhányat beszámolóm zárásaként:

„Minden hatalmas örömbe belekeveredik a hála érzése is.” (Marie von Ebner-Eschenbach)
„Kövesd az örömödet, és a boldogság is követni fog!” (Bagdi Bella)
„A lélek abból táplálkozik, aminek örül.” (Reinhard K. Sprenger)
„Legyél szivárvány valaki esőfelhőjében!” (Maya Angelou)
„Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben.” (Móricz Zsigmond)

Képek