Hétről-hétre igyekszünk megismertetni veletek a boldogságórás pedagógusokat, személy szerint is, hogy egyre többet és többet tudjunk meg egymásról és így is erősítsük a boldogságórás közösséget.

Most Bezzeg Andrea óvodapedagógussal beszélgettünk.

Hogyan kerültél erre a pályára?

Lassan 30 éve követem az óvodapedagógusi hivatást. Óvónői Szakközépiskolában kezdtem a tanulmányaimat, ahol már akkor elvarázsolt ez a korosztály. 20 éve dolgozom óvodapedagógusként, csodálatos emlékek élnek bennem. Az önfeledt mosoly, a gyermeki ölelés, egy megoldandó helyzet, a gyermeki és szülői bizalom olyan érzelmi erővel bír, amely minden pedagógus éltetője. S ha mindezekhez kacagás, szép ének, kedves mese, egy jó séta, játék is társul, az maga a lelki gazdagság.

Mióta foglalkozol a Boldogságóra programmal?

2017 – ben találkoztam először a programmal, amikor lehetőséget kaptam a Boldogságóra kézikönyv és munkafüzet szerkesztésében, írásában. Ekkor még nem volt óvodás korosztálynak szóló kiadvány, így nagy lelkesedéssel segítettem az alkotói folyamatot. Társszerzőként 10 témafeldolgozó mesét írtam, amelyeket gondolatébresztőkkel és mondókákkal is kiegészítettem. A munkafüzet szerkesztésében aktívan részt vettem. Rengeteg visszajelzést kapok a pedagógusoktól, ahogyan feldolgozzák a mesémet, vagy tovább gondolják azt. A könyv megjelenésének évében kezdtem meg én is a boldogságórás foglalkozásokat. A boldogságórák előtt is az érzelmi intelligencia volt az érdeklődési területem, tevékenységeim, innovációim is erre a területre orientálódtak. A Boldogságóra olyan pluszt adott számomra, amely belső hitet is adott a mindennapi tevékenységeimhez. Mindezek mellett boldoggá tesz, hogy segíthetem a Jobb Veled a Világ Alapítvány munkáját. A Boldog Óvoda és Iskola Címátadó ünnepségén beszéltem a tapasztalataimról illetve egy szakmai turné keretén belül segítettem a munkafolyamatot. Hálás vagyok, hogy egy ilyen remek csapat tagja lehetek.

Mit tartanál a legnagyobb eredménynek?

Nem eredménynek mondanám, hanem jó érzésnek. Amikor egy család megköszönte, hogy azzal, hogy gyermeke boldogságórára jár megtanulták az ölelést. Szerintem óriási dolog volt ezt felvállalni és megosztani, ugyanakkor nagyon nagy erő az, hogy változtattak a szemléletükön. Egy másik kedves történet szerint egy apuka azt mondta: „ Tudod Andi rájöttem, hogy a feleségemnek nem egy új ruhára van szüksége, hanem egy beszélgetésre, odafigyelésre, egy jó kávéra. Hm. S erre a 6 éves fiam tanított meg, aki Boldogságórára jár. Köszönöm!”

Mit csinálsz, ha nem vagy az óvodában? Azt gondolom, hogy erős gyökereket kaptam a szüleimtől, és aki szárnyakat adott nekem, az a kisfiam. Igyekszem vele minden pillanatot megélni az életben. Az írás számomra önkifejezés, gyakran töltöm ezzel is a szabadidőmet.

Hogyan készültök az óvodában a téli ünnepekre?

A csodákat megélni és eltenni a szívünk mélyére olyan jóleső érzés. A meghitt pillanatok, a zene. az illat, mézeskalács sütés,versek, dalok teszik örömtelivé a várakozás perceit. Ebben az évben az adventi kalendáriumunk a mesékhez kapcsolódik majd.

Minden nap egy mese jön el hozzánk és készíti fel szívünket az ünnepekre.