Mese a hálás egérről

- Csoport neve: 20kismano
- Hahóti Napköziotthonos Óvoda
- Kategória: Óvodások
- Téma: A boldogságfokozó hála
- (166 megtekintés)
Mese a hálás egérről
Egyszer régen, valahol Meseországban, élt egy incifinci kisegér, Cincoginak hívták. Miért pont így? Hát azért, mert születése óta mást sem tett, mint csak cincogott. Örömében, bánatában vékony kis hangján csak cincogott. Volt még egy kedvenc időtöltése, mégpedig az éléskamrában bújócskázni, sajtot rágcsálni. Egy alkalommal az önfeledt játék közben nem vette észre az egérfogót és hátra felé menet egyenesen belesétált. A fogó hangosan elcsattant és fogságba ejtette a kis egeret. –Jaj, mi lesz most velem? – cincogta rémülten Cincogi. Próbált szabadulni, de a fogó nem engedte. Félelmében sírni kezdett. A nagy szipogásban alig vette észre a nagy kandúrt, aki lopakodva közelített feléje. –Ó, micsoda pompás egérpecsenye! Nagyszerű, még futnom sem kell utána! –nyalogatta a szája szélét Miaú, a lusta, fekete macska. Már majdnem lecsapott az egérre, amikor az kérlelni kezdte: -Ó, Miaú, a fekete macskák legszebbike! Kérlek, könyörülj meg rajtam! Ígérem, segítek én még terajtad, csak engedj szabadon! A macskának leginkább nevethetnékje volt, el sem tudta képzelni, hogyan segíthetne rajta egy kisegér. Aztán Cincogi addig-addig rimánkodott, míg a fekete kandúr megsajnálta és kiszabadította a csapdából. A kisegér, mint a szélvész futott tovább. Futtában még megfordult, odaszólt a macskának: -Köszönöm, Miaú, hogy megmentettél! Jótett helyébe jót várj! A macska szája mosolyra húzódott, elégedetten pödörgette a bajuszát. Néhány nap elteltével Miaú a tornácon sütkérezett. Talán el is aludt, mert a mancsa időnként úgy rángatózott, mintha egérre vadászott volna. Így történhetett meg, hogy nem vette észre Morgót, a mérges kutyát. Morgó vészjóslóan közelített Miaú felé és már előre örült, hogy végre elkaphatja a fekete kandúrt. Nagyon nem szerette, amint meglátta, eddig azonnal üldözőbe is vette. Már-már elérte, amikor is Cincogi, a kisegér meglátta, hogy megmentője bajba kerülhet. Nem sokat teketóriázott, felmászott a macska mellé, elkezdte huzigálni a bajuszát. Több se kellett Miaúnak, idegesen felugrott, kis híján nyakon vágta az egeret. Aztán észrevette Morgót. Egyből megvilágosodott előtte, hogy az egér őt akarta figyelmeztetni, ezért zavarta meg a délutáni pihenését. Morgó bosszúsan tovább állt, a macska pedig hálásan köszönte a kisegér segítségét. Cincogi olyat hallott, amit addig macskától soha: -Kedves Cincogi! Köszönöm, hogy figyelmeztettél engem, ezzel megmentettél a kutyától! Megígérem, hogy mostantól nem fogok rád vadászni, többé nem kell félned tőlem! Legyünk barátok! Innentől kezdve Cincogi és Miaú nagy barátságban éldegéltek. Így volt ez vagy csak mese? Nem tudja ezt senki se!
