Válasz a HVG 2018.04.26-án megjelent cikkére:

BOLDOGSÁGÓRÁK NEM CSAK BOLDOGTALAN GYERMEKEKNEK!  TÉNYEKKEL JÖVÜNK!

Gyarmathy Éva (akinek a munkásságát tiszteljük és nagyra értékeljük), Tanóra a boldogtalan gyermekeknek című cikke április 26-án jelent meg a HVG oldalán. Ebben a cikkben többszörösen valótlan információkat közölt a Boldogságóra Programról, ezzel hitelrontást okozva a programnak, amit most szeretnénk tisztába tenni.

Továbbá tisztelettel felajánljuk a személyes találkozás és beszélgetés lehetőségét egy boldogságórán, bízunk benne, hogy elfogadja a meghívásunkat. Hiszünk abban, hogy mindannyian a pozitív változás követei vagyunk, egy hajóban evezünk, és szívünkben békével szeretnénk kiállni a boldogságórák mellett.

Rögtön a legfontosabb tévedést szeretnénk tisztázni:

„Igaz, ezek a jól fizetett szakértők egy kicsit boldogabbnak érezhetik magukat, hiszen lenyúlhattak egy jó adag forrást, amelyet az oktatás valódi megújítására kapott az ország.”

A Boldogságóra Program teljes mértékben egy alulról jövő civil kezdeményezés, soha a kormány 1 Ft-al sem támogatta a programot és egyetlen hazai vagy eu-s pályázatnak sem volt a részese az elmúlt 4 évben. A program minden pedagógus számára ingyen elérhető, aki boldogságórát szeretne tartani. Bármennyire is hihetetlen, nincsenek jól fizetett szakértőink. Prof. Dr. Bagdy Emőke, Prof. Oláh Attila (ELTE PPK) szakértők önkéntesen vállaltak szerepet a programban az ügy fontossága miatt. Az ELTE PPK tudományosan is vizsgálta a boldogságórák hatását: www.boldogsagora.hu

„A magyar gyerekek valóban boldogtalanok. A problémát azonban nem az oldja meg, hogy az iskolában töltött kb. 30 stresszes órához hozzáteszünk 1 óra boldogságot…”

Valóban nem 1 óra boldogságóra teszi boldoggá a gyerekeket, de nem is ez a célja a programnak. A Boldogságórák célja nem az, hogy problémamentes életmodellt állítson a fiatalok elé, hanem, hogy vezérfonalat adjon az iskolásoknak, hogy könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, képesek legyenek megbirkózni a problémákkal, valamint a testi-lelki egészségmegtartás tényezőinek tanulmányozására adjon lehetőséget.

Érdemes a pedagógusok által közel 10.000 boldogságóráról feltöltött képes, videós beszámolók között böngészni, valójában miket is csinálnak ezeken a foglalkozásokon a gyerekek.

„…amikor például ahelyett, hogy boldogan szaladgálnának a gyerekek, arról olvashatnak, hogy milyen jó dolog a mozgás. Ugyanis tankönyv és munkafüzet is van a boldogságórákhoz, és bugyuta énekek is.”

A gyerekek nem olvasnak boldogságórán, hanem rengeteg kreatív gyakorlaton keresztül ismerkednek meg a pozitív pszichológia boldogságkutatásai során leghatékonyabbnak bizonyult boldogságfokozó technikákkal. És bármennyire is hihetetlen, sokat mozognak, játszanak, alkotnak.

„Azért jó a Boldogságóra, mert tanulunk a boldogságról, sokat énekelünk, táncolunk, játszunk. Megtanuljuk a boldog életmódot. Megismerjük egymást. Jobb lett az osztályközösség. Jó a hangulat.” Donát Petruska tanuló

„Azért szeretem a Boldogságórát, mert sokat játszunk. Jobban megismerem a barátaimat. Viccesek az órák és sokat nevetünk.” Papp László tanuló

„Egyelőre nincsen osztályzat a boldog órákon, legfeljebb házi feladat. Persze ami késik, nem múlik. Valahogyan a boldogságot is minősíteni kell egy olyan rendszerben, ahol a minősítéssel tartják kordában a kicsiket és nagyokat. Milyen szép lesz: Bálintka etikából elégséges, boldogságból sajnos megbukott.”

Ez is egy téves feltételezés. Eddig sem volt, és ezután sem lesznek minősítve a tanulók boldogságórából.

„a tankönyv elmagyarázta, hogy a boldogság egy mosoly, és belülről jön.”

A boldogságóra könyvekben sehol nem írunk arról, hogy a boldogság egy mosoly. Kifejezetten arról szólnak a könyveink, hogy a boldogságszintünket két tényező befolyásolja markánsan: az egyik boldogságteremtő képesség – azoknak a technikáknak, azoknak a stratégiáknak a fejlettségi szintje, amellyel pozitív élményállapotokba hozhatjuk magunkat, a másik pedig a pszichológiai immunitás, azaz a stresszkezelésnek a hatékonysága, a megküzdési technikáknak a fejlettségi szintje. Mind a boldogságszintünk, mind a mentális egészségünk alakulása saját kezünkben van. A stresszkezelő és a boldogságteremtő és fenntartó stratégiák elsajátításával, alkalmazásával boldogabban élhetünk és jelentősen hozzájárulhatunk mentális egészségünk kikezdhetetlenségéhez, erősítéséhez. A boldogságteremtő, fokozó és fenntartó stratégiák taníthatóak és tanulhatóak. Erről szólnak a könyveink és a boldogságórák.

„Az úgynevezett pozitív pszichológiának szép területe a boldogság, de a magyar gyerekek esetében sokkal hasznosabb lenne a szintén a pozitív pszichológia területéhez sorolható reziliencia, vagyis a stresszel és a nehéz helyzetekkel való megküzdésre, a testi-lelki szenvedés utáni gyors regenerációra való képesség.”

A boldogságórák nagy része pontosan a rezilienciára épül.

Érdemes meghallgatni Tabajdi Éva iskolapszichológus személyes tapasztalatait a boldogságórákról:

 

„Csak nagyon hozzá nem értő oktatásirányítók gondolják, hogy a hit és erkölcs, valamint a boldogság, a játék vagy a tanulás könyvből elsajátítható. Még a Tálész-tételt és Newton törvényeit is gyakorlatban lehet igazán megtanulni. Az idegen nyelveket sem sikerül a magyar gyerekek fejébe verni, hiába a sok drága tankönyv.”

Nem könyvből akarjuk tanítani a boldogságra való képesség fejlesztését, hanem élménypedagógiai programon keresztül.

De hadd mondja el néhány tanuló a saját szavaival, hogy mit ad nekik a boldogságóra:.

„Azt szeretem a boldogságórában, hogy olyan sok mindent megtanulhatok a szeretetről. Szeretem, hogy megnyílunk mindannyian egymás felé, utána sokkal könnyebb minden, reményt ad nehézségen és minden szomorúságom után is. Olykor minden nehéz és alig várom, hogy Boldogságórán megkönnyebbüljek.” Szabó Sára tanuló

„A Boldogságóra azért jó, mert megtanulunk egymáshoz szeretettel és tisztelettel fordulni. A segítséget, a megbocsátást egymásban erősítjük, és ez az egyik kedvencem.” Horváth Beáta tanuló

„Azért tetszik, mert minden órának van tanulsága. „Jobb Veled a Világ” és minden órában másról beszélünk. Megtanulunk valamit a boldogságról. Megoszthatom az érzéseimet. Őszinte tudok lenni.” Kiss Márk tanuló

„Az tetszik a Boldogságórákban, hogy megmondhatom a rossz érzéseimet. Azért jó, mert az osztályban nem lesz annyi veszekedés, bántás, és én is fejlődök.” Nagy Péter tanuló

bo_bm4osztaly

„A boldogságórákkal a boldogsághoz a gyakorlatban mit sem értő, ilyesmiről talán csak olvasó szakértők újabb terhet tesznek a gyerekek és pedagógusok vállára.”

Az „ilyesmiről talán csak olvasó szakértők”, akik a boldogságóra mögött állnak:

Prof. Dr. Bagdy Emőkeklinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta,
a Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék professor emeritus
a

Prof. Oláh Attila – ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport vezetője, a Boldogságóra Program tudományos szaktanácsadója

Tabajdi Éva, iskolapszichológus

„Újabb terhet tesznek a gyerekek és a pedagógusok vállára” sem állja meg a helyét:

a program teljesen önkéntes. Nem kötelező és soha nem is lesz az. A pedagógus, az intézményvezető és a szülők közös beleegyezése szükséges hozzá. Sőt, sok esetben a gyerekek azok, akik motiválják a boldogságóra tanítót a kitartásban, amikor olyan visszajelzéseket adnak, hogy alig várják a következő órát.

 

A Boldogságóra program csapata
info@boldogsagora.hu
2018.05.02.

 

Nézz bele a Boldogságórákba!