Praktikus tanácsok az iskolai stresszhelyzetek kezeléséhez

Praktikus tanácsok az iskolai stresszhelyzetek kezeléséhez

Kíváncsiság, tudásvágy, kitartás – ez mind fontos az iskolai sikerekhez. De valódi eredményeket csak az tud elérni, aki ki tud kapcsolódni a hétköznapi taposómalomból. Minden negyedik gyerek hetente több alkalommal panaszkodik olyan tipikus stressztünetekről, mint fej- és hasfájás, alvásproblémák vagy étvágytalanság.

Ezeknek jellemző kiváltó okai lehetnek az iskola, a túlterheltség, a teljesítménykényszer, a túl szorosra tervezett napirend vagy akár a viták a barátokkal és a családi veszekedések is.

Mit tehetünk?

Vattába nem csomagolhatjuk gyerekeinket, bármennyire is szeretnénk. De azért minél előbb elkezdhetjük felkészíteni csemetéinket a stresszes szituációk könnyebb elviselésére. Ehhez nagyon fontos az, hogy felismerjük, mi az, ami magát a stresszhelyzetet okozza. A túlterhelt gyerekek például nagyon nehezen tudják megmondani, mi az, ami miatt rosszul érzik magukat.

Hogyan segítsünk?

Gondoljuk át együtt, milyen helyzetekben jelentkezik a stressz, és milyen érzések társulnak hozzá! Meséljünk arról a gyerekeknek, hogy ezekkel a szituációkkal mi is nap mint nap találkozunk, és mi is hasonló érzésekkel szembesülünk, mint ők!

Nyílt problémafeltárás

A gyerekeknek azonban sokkal nehezebb a félelmeiket egy konkrét, valós okra visszavezetni, mint nekünk. Ez leginkább csak akkor sikerülhet, ha nyíltan beszélgetünk az adott problémáról.

baseball-1929542_1280

Segíthet, ha a beszélgetést valamilyen játékkal kötjük össze, például a klasszikus labdajáték mindig beválik. Dobjuk el a labdát, amit nem elég elkapni, de a hozzá tartozó mondatot be is kell tudni fejezni! Mire gondolunk? Ilyenekre például:

Amikor nem tudok eleget játszani délután, akkor… 
Ha a többiek rajtam nevetnek, az…
Amikor a többiek jobban tudják nálam a választ, akkor…
Amikor nem sikerül megoldanom a feladatot, én…
Nem vesznek be a játékba, és ez engem…

Hallgassuk meg a válaszokat, és beszéljük meg, lehetne-e másként is cselekedni az adott helyzetekben! Ha több különböző választ is hallhatnak a gyerekek, már az is megnyugtatóan hat rájuk, hogy felismerik: ugyanarra a helyzetre különböző emberek különböző módon is reagálhatnak, különböző érzések ébredhetnek bennük.

A problémával való szembenézés

De semmi sem erősít minket jobban a stressz legyőzésében, mint az, ha tudatosan szembe nézünk a felmerülő problémával. Ehhez persze tisztában kellene lennünk a lehetséges megoldásokkal is, de ez még gyermekkorban nagyon nehezen működik. De ezt is lehet gyakorolni!

Válasszunk ki egyet a gyerekek által vázolt stresszes helyzetekből, és gondoljuk át közösen a lehetséges viselkedésformákat! Tegyük fel a következő kérdéseket:

Mit tennél, hogy megoldd a problémát?
Mit tennének a többiek?
Szerinted melyik megoldás működne?
Mire kell figyelned, ha valamelyik lehetőség mellett döntesz?
Ki segíthetne neked?
És vajon mit tenne Superman?

boy-717177_1280

Ezt az utolsó kérdést nem véletlenül tettük fel. A gyerekek sokkal könnyebben dolgoznak fel bizonyos helyzeteket, ha más szemszögből, kívülállóként tekinthetnek a szituációra. A legjobb, ha egy harmadik személy bőrébe bújhatnak, legyen az egy mesefigura, vagy egy ismert személy.

Játékos feldolgozás

Használjuk bátran a szerepjátékot a nehéz helyzetekben! Válasszunk ki egyet a gyermekünket leginkább foglalkoztató stresszhelyzetek közül, változtassuk meg a játékban a neveket, a helyszíneket, legyünk színészek egy kicsit!

„Gyere, te egy fiú vagy, aki focizni szeretne, de nálam van a labda. Nem akarom neked adni, mit tennél?”

Vagy:

„Anya jön érted az oviba, és neked el kéne mondani neki, hogy reggel betörted az ablakot. Most én vagyok az anyukád, mit mondanál nekem?”

Játsszuk el a jelenetet, aztán cseréljünk szerepet! Fontos, hogy aztán beszéljünk is az érzéseinkről, amelyeket a játék közben a saját szerepünkhöz kapcsolódóan átéltünk.

A döntések mérlegelése

A gyerekeknek azt is meg kell tanulniuk, hogy minden nap döntéshelyzetekkel szembesülnek, és az iskolába kerüléssel ez csak egyre többször elő fog fordulni. Minden nem férhet bele egy napba, mindig választani kell, mi a fontos, és mi kevésbé az. A döntéshelyzet mindig stresszel jár. Magyarázzuk el a gyerekeknek, mi az, ami csak pillanatnyilag szerez örömöt és mi az, ami hosszú távon hasznos lehet a számukra! Mi az, ami igazán fontos – a barátság vagy a szórakozás? Egy kis szórakozás vagy a tartalmas pihenés?

Tegyük fel konkrétan a kérdéseinket:

Mikor érezted magadat legutóbb igazán jól?
Milyen érzésekre emlékszel vissza?

A közös élmények

Gyűjtsünk pozitív élményeket gyerekeinkkel együtt, ezeknek az emlékei erősíthetik majd őket a nehezebb periódusokban!

family-457235_1280

Hallgassunk zenét, olvassunk könyveket, együnk-igyunk valami finomat együtt! Vagy csak egyszerűen lustálkodjunk az ágyban, öleljük meg egymást, futkározzunk a kertben, vagy játsszunk egy jót! A lényeg: Közösen! Együtt!

Igazából mindenki csak saját maga tudja, mi az, ami neki segítséget jelent a stressz legyőzésében. A mi feladtunk szülőként és pedagógusként az, hogy ennek megtalálásában támogassuk a gyerekeket azzal, hogy a lehetőségek széles skáláját mutatjuk meg nekik.

forrás: www.eltern.de/schulkind/grundschule/Schulstress-abbauen.html14

 

Szólj hozzá

Az email címed nem tesszük közzé. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.