Közmondások / Segíts magadon, az Isten is megsegít.

A bejegyzés írójának intézménye a Boldog Iskola cím birtokosa.

A célok kitűzése és elérése volt a hónap témája.A gyerekekkel megbeszéltük, hogy akkor vagyunk igazán boldogok, ha vannak céljaink, amit szeretnénk megvalósítani és cselekszünk is annak érdekében. A “Varázshópelyhek” játékkal próbáltam megértetni a gyerekekkel mit is jelent, ha célunk van, valamint igyekeztem érzékeltetni a “vágyak” és “célok” közötti különbséget. Majd elmeséltem a Boldogság vára c. mesét.
Megbeszéltük, hogy közösen mi is alkotunk egy mesét. Első lépésként értelmeztük az öt közmondást, mely nem volt könnyű feladat számukra. Utána kiválasztottuk a megfelelőt, mely alapján mesét “szőttünk” köré.Nagyon élvezték a gyerekek, rengeteg kreatív ötlet hangzott el, és így született a következő mese.

Zümi és Zumi

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer két kis méhecske egy öreg fa odvában. Az egyiket úgy hívták Zümi, a másikat Zumi.
Zümi a napsütésben szorgalmasan gyűjtögette a virágport tavasztól késő őszig. Nagyon sok virágport gyűjtött a téli időszakra. Zumi azonban csak lustálkodott, és virágról-virágra szállt. Amikor jól lakott, bebújt egy virág kelyhébe és szundikált.
Bizony gyorsan elmúlt a tavasz, majd utána a nyár, és beköszöntött a hideg, hűvös őszi idő. Ekkor Zumi nagyon megijedt, hisz ő nem gyűjtögetett eleséget télire. Ijedten repkedett a hűvös szélben virágról virágra, de nem járt szerencsével, hisz a virágok kelyhei mind becsukódtak. Zumi szárnyacskái egyre dermedtebbek lettek. Szomorúan bújt be a hideg elől a fa odvába Zümi mellé.
Egyszer csak Zümi hallja, hogy szipog valaki és így szólt:
– te szipogsz Zumi?
– Miért vagy szomorú?
Zumi keservesen sírva fakadt, és azt mondta:
– nincs mit ennem, és éhes vagyok.
Látod, mondja Zümi:
– én megtettem minden tőlem telhetőt a nyáron, akár volt kedvem, akár nem, de tudtam, hogy szorgalmasan kell gyűjtögetni, hogy legyen télire elég eleség. Te pedig, csak a virágok kelyheiben szundikáltál. Én most segítek rajtad, mert szeretlek és a barátom vagy. Ezért megosztom veled az eleségem, de ígérd meg, hogy legközelebb te is szorgosan gyűjtögeted a virágport még a tél beállta előtt.
Zumi hálás volt Zümi jóhiszeműségéért, és megfogadta magában, hogy amint kitavaszodik ő lesz az első, aki az öreg fa odvából kirepül virágport gyűjteni. Úgy is lett. Amint kisütött nap, Zumi elindult a mezőre. Gyönyörű napsütéses idő volt, a nap sugarai szinte bearanyozták a virágkelyheket. Zumi szorgalmasan repkedett egyik virágról a másikra.
Míg egyszer csak arra lett figyelmes, hogy egy hatalmas rétre ért, ahol rengeteg szebbnél szebb virág pompázott. Azt hitte Zumi, csak álmodik. De nem álom volt, hanem valóság, hisz a sok virág illata szinte elkábította Zumit. Micsoda pompás rét, milyen sok, gyönyörű virág! Lelkendezett Zumi. Vidáman repdesett virágról , virágra. Nagyon sok virágport gyűjtött össze a hatalmas réten, ahol virágtenger várta minden évben.
Elhatározta, hogy ez után, ő is mindig szorgalmasan fogja gyűjteni az eleséget télire.
Talán még most is ott repked Zumi, a virágos rét közepén.
Aki nem hiszi, járjon utána.

Szólj hozzá

Az email címed nem tesszük közzé. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.