Hálapédakép – Anna egy napja

Anna egy napja

Szombat reggel Anna azt gondolta ki, hogy elmegy sétálni a közeli tóhoz, hogy szép kavicsokat gyűjögessen. Az anyukájának tetszett az ötlet, így csomagolt neki szendvicset és üdítőt majd az ajtóhoz kísérte. Anna felvette a hátizsákját és elindult.
Már a tóhoz vezető úton is nagyon szép köveket talált. A legszebb kavicsok a tó szélén voltak, így nagy bátorsággal onnan szedte fel a legtöbbet.
Ahogy szorgalmasan szedegette a kavicsokat, nem figyelt és egy nagy fekete kőben megbott úgy, hogy egyből beleesett a vízbe. Próbált kimászni de nem sikerült. Egyre inkább csak bentebb került. Kétségbeesetten kezdett el kiabálni, hogy: „Segítség! Valaki!”
A közelben Armandó faleveleket gyűjtött, az apukája pedig horgászott. Mindketten figyelmesek lettek a hangra. Armandó ijedten szaladt Annához, közben pedig kiáltott az apukájának, hogy a tónál valaki bajban van. Armandó apukája a kiabálásokat hallva igyekezve evezett a kislányhoz. A kisfiú már próbálta Annát kimenekíteni a tóból de sajnos ő sem tudott úszni. Néhány perc után megérkezett Armandó apukája aki beugrott a vízbe és a partra úszva kimenekítette Annát a vízből.
A baleset után beszélgetni kezdtek, majd Armandó apukája felajánlotta, hogy hazaviszik Annát. Anna anyukája otthon már türelemetlenül várta a kislányt, így meglepődve hallgatta, hogy mi minden történt. A történtek után hirtelen Anna anyukája sírva csak annyit tudott mondani: „Köszönöm szépen, hogy megmentettétek! Örökké hálás leszek Nektek!” Egy kis idő múlva, beszélgetni kezdtek és összebarátkoztak. Anna Armandó legjobb barátja lett és megígérte neki, hogy bárhol, bármikor számíthat a segítségére ha bajban lesz.

Szólj hozzá

Az email címed nem tesszük közzé. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.