A boldogságórák és az általános iskolai mentálhigiéné

A boldogságórák és az általános iskolai mentálhigiéné

Kolozsvári Sára: Az általános iskolai mentálhigiéné – szakdolgozatrészlet

A szakdolgozatom témája „Az általános iskolai mentálhigiéné”, amelyben arra kerestem a választ, hogy a mentálhigiéné különböző területei közül az iskolai intézményekben ma milyen primer prevenciós programokkal próbálják fejleszteni a gyermekek lelki egészségét. Emellett szerettem volna megvizsgálni és részletesen is bemutatni egy olyan megelőző programot, amit jelenleg is alkalmaznak több iskolában. A megismert programok közül szemléletmódjában jelentősen kiemelkedett a Boldogságóra program, valamint egyre több iskolában alkalmazzák sikeresen, ezért is szerettem volna a szakdolgozatomban bemutatni és megvizsgálni a Boldogságórát. Tabajdi Éva pszichológus segítségével részletesen is megismerhettem a programot, és részt vehettem a Debreceni Árpád Vezér Általános Iskolában egy boldogságórán, ahol láthattam, hogy a gyermekek milyen önfeledten vesznek részt ezeken a foglalkozásokon. Ennek következtében a vizsgálatom során legfőképp arra voltam kíváncsi, hogy mi a kialakított véleménye a programról azon pedagógusoknak és gyermekeknek, akik közvetlenül részt vesznek benne. Úgy gondolom, hogy az eredmények magukért beszélnek.

DSCN4638

A Boldogságórával kapcsolatos egyéni kérdőív eredményei a 4. b osztályban

A 4. b osztályban a kérdőív felvételekor 22 tanuló volt jelen, ebből 10 fiú és 12 lány.

A feladat kérdései

  1. Ha te lennél a tanító néni egytől ötig hányasra értékelnéd a Boldogságórát? Karikázd be!
  2. Te hogyan érzed magad Boldogságóra közben? Rajzolj az egyik állítás négyzetbe egy szívecskét!
  3. Te hogyan érzed magad Boldogságóra után? Rajzolj az egyik állítás négyzetbe egy napocskát!
  4. A Boldogságórák után változott-e valami az életedben vagy a viselkedésedben? Húzd alá azokat az állításokat, amelyek igazak rád!
  5. A Boldogságórán sok feladattal találkoztál! Melyek voltak a kedvenceid? Csak hármat írj le!
  6. Egészítsd ki a mondatokat!
  7. Szeretnéd, hogy többször legyen Boldogságóra?

A fiúk az első feladatban hatan az ötöst, míg négyen a négyes lehetőséget választották. Boldogságóra közben öten nagyon vidámak és szintén öten vidámak. Boldogságóra után négyen nagyon jól, hatan pedig jól érzik magukat. A fiúk közül kilencen kedvesebbek és barátkozóbbak, nyolcan elfogadóbbak, heten boldogabbak, ügyesebbek és magabiztosabbak és hatan szorgalmasabbak az órák után. Heten nem írtak további tulajdonságokat, de hárman úgy érzik, hogy felszabadultabb, felfrissültebb, bátor és vidám lett az órák után. Kedvenc feladatok közé négyen sorolták, amikor le kellett rajzolni boldog és szomorúfalvát, hárman a beszélgetést, ketten az örömnaplót és szintén ketten a játszást és rajzolást írták. További feladatok: barátságfa rajzolás, barátságlánc, ahol le kellett rajzolni önmagukat, mesehallgatás, körjáték, egészséges életmódfal-készítés, olvasás, feladatlapmegoldás, beszélgetés a vidámságról, éneklés (pl. A pozitív gyerek dal), szívek rajzolása, beszélgetés a vidámságról. Egy fiú egyetlen feladatot sem sorolt fel, és szintén egy csak két feladatot írt.

A fiúk a Boldogságórában ezt szerették a legjobban:

„jó a közérzetem, azt érzem, hogy meg vagyok tisztulva, utána ki tudom zárni a nem fontos dolgokat;”
„sokat beszélgetünk és játszunk. Boldogabbak leszünk.”, „mindig lehet tanulni az esetből;”
„sokat beszélgetünk és közben vidámabbak vagyunk”.

Ketten írták még azt, hogy sok mesét hallgatnak, énekelnek, négyen, hogy sokat rajzolnak és öten, hogy sokat játszanak. További indokok még, hogy olvasunk, barátkozunk, néha táncolunk és sokat technikázunk. Egy fiú nem annyira szereti a Boldogságórában, hogy a többiek bekiabálnak.

Az összes fiú szeretné, hogy többször legyen Boldogságóra:

„mert jobban érzem magam utána;”
„nagyon szeretem, és tetszik;”
„többet szeretnék tanulni a boldogságról;”
„nagyon szeretem, és jól lehet dolgozni;”
„nagyon tetszik a Boldogságóra;”
„tudunk beszélgetni;”
„jobban megismerjük a boldogságot, és boldogabbak leszünk;”
„amikor vége van, azt érzem, hogy ügyesebb vagyok;”
„mert vidámak vagyunk;”
„több barátom lesz”.

A lányok az első feladatban 11-en az ötöst karikázták be, míg egyikük a négyest. Boldogságórák közben négyen nagyon vidáman, heten vidáman, egy lány pedig ugyanúgy érzi magát, mint előtte. Boldogságóra után öten nagyon jól, hatan jól, míg egyikük közömbösen érzi magát. A lányok közül 11-en jelölték meg a kedvesebb és boldogabb, 10-en barátkozóbb, 9-en ügyesebb és magabiztosabb, 8-an szorgalmasabb és 7-en az elfogadóbb tulajdonságokat. 10-en nem írtak további jellemzőket, ketten írták, hogy azóta bátrabb és figyelmesebb a többiekkel. A lányok közül a három kedvenc feladat közé sorolták öten a célok lerajzolását, öten a titkos barátot, hárman a gyógyító szíveket, amire mintákat rajzoltak és írtak mindegyikre valami kedveset, hárman az éneklést, ketten a fogalmazást (arról írtak, amit már elértek) és megint ketten az örömnaplót. További kedvenc feladataik közé írták még a következőket: rajzolás, zenehallgatás, boldogágkapu, jó cselekedetek, szomorú- és vidámfalva lerajzolása, varázsszemüveg-készítés, kihúztak egy gyereknevet, és annak a személynek kellett kedveskedni, szíveket kaptak, és a név alapján ajándékozni kellett, lerajzolni egy célkört, megajándékozni egy másik osztályt, mesehallgatás, mesék lerajzolása, egészségeséletmód-falra idézetek kerültek. Egyetlen lány volt, aki csak két feladatot sorolt fel. A Boldogságórában a lányok azt szeretik a legjobban, hogy beszélgetnek az adott témáról, mindig olvasnak egy mesét, és utána kreatívkodnak valamit, a barátaikkal lehetnek, vidám az óra, táncolnak, zenét hallgatnak, nevetnek és tanulnak. Négyen írták indokként, hogy sokat játszanak együtt, rajzolnak, ketten, hogy sokat beszélgetnek az adott témáról, és énekelnek. A Boldogságórában nem annyira szeretik, hogy: „kevés ideig tart és kevésszer van;” „csak egy hónaponként van;” „mindig vannak bekiabálók és nem figyelők;” „túl sokat rajzolunk.”

11 lány szeretné, ha többször lenne Boldogságóra:

„mert nyugtatóóra;”
„mert nagyon szeretek rajzolni”
„sokat tanulunk az élet gondjairól”
„szerintem fontos”
„sokat tanulunk jó dolgokról”
„sokat játszunk”
„magabiztosabbnak érzem magam”
„sokat rajzolunk, beszélgetünk”
„jó boldognak lenni”
„utána jobban érzem magam”
„jó feladatok vannak.”

Egyetlen lány nem szeretné, ha lenne többször ilyen óra, de indoklása eltért a témától.

A kooperatív csoportmunkában végzett kérdőív eredményei 4. b osztályban

Az első kérdésre, hogy észrevettek-e valamilyen változást más gyerekeken, a következő válaszokat adták:

„Az egyik rossz osztálytársunk kicsit elviselhetőbb lett.”
„Az egyik osztálytársunk okosabb lett.”
„A rosszkedvű osztálytársaink vidámabbak lettek.”
„A tanárok is boldogabbak lettek.”
„A veszekedő gyerekek megjavultak.”
„Az egyik osztálytársunk magatartása jobb lett.”
„Az egyik osztálytársunk boldogabb lett.”
„Az egyik osztálytársunk Boldogságóra után szorgalmasabb lett.”

Az egész osztályon a következő változásokat vették észre a Boldogságórákon való részvétel után:

„Vidámabbak lettünk, mióta Éva néni hozzánk jár. Jobb az osztály közérzete. Mindenki kedvesebb lett.”
„Igen, mindenki sokkal segítőkészebb lett.”
„Mindenki vidámabb lett.”
„Igen, vidámabbak lettünk, kevesebb lett a veszekedés. Összetartóbbak lettünk, jobban figyelünk egymásra.”
„Barátságosabbak lettünk egymással.”
„Az osztálytársaink boldogabbak lettek. Az osztály szorgalmasabb, kedvesebb, okosabb és vidámabb lett.”

DSCN4641

Arra a kérdésre, hogy tanítóik vagy szüleik láttak-e rajtuk változást a Boldogságórákat követően a következő válaszokat írták le:

„Többet jelentkezünk az órákon.”
„Nyugodtabbak és kedvesebbek vagyunk utána.”
„Voltak változások. Pl. türelmesek lettünk.”
„Nem rendetlenkedünk annyit. Nem vágunk egymás szavába.”
„Barátságosabbak vagyunk.”
„Többet segítünk és jobban odafigyelünk.”

Arra a kérdésre, hogy ők észrevettek-e önmagukon valamilyen változást a következő tulajdonságokat sorolták fel: „kedvesebb, udvariasabb, barátságosabb, segítőkészebb, sokkal nyugodtabb, vidámabb, figyelmesebb, boldogabb, elfogadóbb, magabiztosabb, okosabb.”

Az egyik válasz a következő volt: „Nem tudnak olyan könnyen az idegeimre menni.”

A diákok arra vonatkozóan, hogy a Boldogságórán találkoztak-e olyan feladattal, amit máshol is fel tudtak használni a következőket válaszolták: „Nevettünk olyan vicceken, amik egyébként apró örömöket tartalmaztak.”, „A pozitív dalt énekeljük és rajzolunk.”, „Volt egy mese az elfogadásról, mi pedig arra szoktunk gondolni, ha összeveszünk, és így elfogadóbbak vagyunk.”, „Rajzolunk, énekelünk és a játékokat játsszuk.”

Szólj hozzá

Az email címed nem tesszük közzé. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.